Valódi lehetőségek és módszerek értékük felmérésére

Szakértői értékelési módszerek Instabil környezetben, amikor a gazdasági helyzet megismétlése egy vállalkozó számára ugyanazon feltételek mellett gyakorlatilag kivitelezhetetlen, és nincs információ a kockázati események lehetőségéről, használhatunk szubjektív szakértői értékelési módszereket, szakértői értékeléseket és személyes tapasztalatokat, pénzügyi vezető véleményét stb.

A szakértői értékelési módszerek lehetővé teszik a pénzügyi kockázatok szintjének meghatározását abban az esetben, ha a vállalat nem rendelkezik a számítások vagy összehasonlítások elvégzéséhez szükséges információkkal.

Ezek a módszerek szakemberek biztosítási, adóügyi, pénzügyi testületek, befektetési menedzserök, releváns szakosodott cégek alkalmazottai felmérésén alapulnak, majd a felmérés eredményeinek statisztikai feldolgozásával.

A felmérésnek az e művelet által azonosított bizonyos típusú kockázatokra kell összpontosítania. A kockázati szint szakértői értékelése nem döntés, hanem csak hasznos információ, amely segít megalapozott döntés megválasztásában.

Kizárólag a kockázatkezelő dönthet úgy, hogy preferenciái alapján dönt a kockázati szintről, és ő felel érte.

Tanítás és tanulás a középfokú oktatásban A as obszervációs felmérés tanulságai [1] Az OKI Program- és Tantárgyfejlesztési Központja ben vizsgálatot végzett az általános iskolákban az egyes tantárgyak helyzetének megismerése céljából. Az alábbi tanulmány ennek a középiskolai helyzetképnek az eredményeit mutatja be. Az elemzés alapvetően a tankönyvek, taneszközök alkalmazására, az egyes tantárgyak tanítása során alkalmazott módszertani eljárások szerkezetének feltárására, továbbá az IKT-eszközök alkalmazásának helyzetére terjedt ki. A beszámolóból kirajzolódó kép arra utal, hogy a módszertani megújulás terén az igazi áttörés még mindig várat magára a középiskolákban. Bevezetés őszén az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában [2]  folytatódott a középfokú oktatás tantárgyainak helyzetét feltáró kutatás, amelyet ben az általános iskolában végeztünk.

A szakértői értékelési módszereket széles körben használják az infláció, a kamat, a kibocsátás, a valuta, a beruházás és néhány egyéb típusú pénzügyi kockázat szintjének meghatározására. Ezzel a módszerrel feltételezik, hogy összegyűjti és tanulmányozza a különböző szakemberek az adott vállalkozás vagy a külső szakértők becsléseit a különböző veszteségszintek előfordulásának valószínűségére vonatkozóan. A becslések minden pénzügyi kockázati tényezőn, valamint statisztikán alapulnak.

A szakértői értékelések módszerének végrehajtása jelentősen bonyolult, ha az értékelési mutatók száma alacsony. Számos projektfolyamat változó és valószínűsége növeli a szakértői értékelések szerepét a gazdasági és pénzügyi mutatók meghatározásában.

A 2003-as obszervációs felmérés tanulságai

Az ilyen becsléseket meglehetősen rendszeresen alkalmazzák mind a belföldi, mind a külföldi gyakorlatban. Az átmeneti időszak alatt a szakértői vélemények szerepe a releváns mutatók meghatározásában jelentősen megnő, mivel a számításhoz használt mutatók nem irányelvek.

A megfelelő szakértői értékelés külön tanulmányok elvégzése és a vezető szakértők felhalmozott tapasztalatainak felhasználása után is megszerezhető.

A projekt végrehajtásának megnövekedett kockázata megköveteli a megvalósítás kritikus pillanatai alaposabb értékelését. A kezdeti mutatók közül sok, amelyek gyakran versengnek egymással, szakértői értékeléseket tartalmaz a projekt minőségi kritériumának felépítéséhez.

A szakértői értékelés a szakértők véleménye egy speciális technikával azonosított kérdésben. Szakértői értékelés szükséges a PTEO előkészítésének szakaszában történő döntéshozatalhoz. De már a megvalósíthatósági tanulmányban a szakértői értékelések számának minimálisnak kell lennie.

A lépésről lépésre történő kockázatértékelés azon a tényen alapul, hogy a kockázatokat a projekt minden egyes szakaszára külön meghatározzák, majd megkapják a teljes projekt eredményét. Általában minden projektben megkülönböztetik a szakaszokat: előkészítő a projekt elindításához szükséges teljes munka komplexumának végrehajtása ; építés a szükséges épületek és építmények építése, berendezések vásárlása és felszerelése ; működés a projekt teljes kapacitásba hozatala és profitszerzése.

A beruházási projekt jellege, mint valami egyéni elvégzés, lényegében az egyetlen lehetőséget hagyja a kockázatok értékének felmérésére - a szakértők véleményének felhasználásával. Minden szakértő, aki külön dolgozik, bemutatja az elsődleges kockázatok listáját a projekt minden szakaszában, és felkérést kap, hogy a következő minősítési rendszer szerint értékelje a kockázatok valószínűségét: 0 - a kockázat jelentéktelen; 25 - a kockázat valószínűleg nem valósul meg; 50 - az esemény bekövetkezéséről semmi határozott lehetetlen megmondani; 75 - a kockázat valószínűleg bekövetkezik; - a kockázat megvalósul.

A szakértők értékelését a következetesség szempontjából elemezzük, amelyet bizonyos szabályok szerint hajtanak végre. Először is, a két szakértő bármely tényezőre vonatkozó értékelésének megengedett különbsége nem haladhatja meg az et. Az összehasonlításokat modulo módon végezzük a plusz vagy a mínusz jeleket nem vesszük figyelembeamely lehetővé teszi az elfogadható elfogadhatatlan különbségek kiküszöbölését az adott kockázat valószínűségének szakértői értékelésében.

Ha a szakértők száma háromnál több, akkor az összehasonlítható véleményeket párban értékelik.

Kockázati funkciók

Másodszor, a szakértői vélemények konzisztenciájának értékelése érdekében a teljes kockázatra vonatkozóan olyan szakértőket kell meghatározni, akik véleménye különbözik a legjobban. A különbségek kiszámításához a becsléseket modulo-ban összegzik, és az eredményt el kell osztani az egyszerű kockázatok számával.

A megoszlás hányadosa nem haladhatja meg a et.

Ha ellentmondások merülnek fel a szakértők véleményei között a fenti szabályok legalább egyikét nem tartják beakkor azokat szakértőkkel megbeszéléseken tárgyalják. Ellentmondások hiányában az összes szakértői becslés átlagra csökken aritmetikai átlagamelyet a további számításokban használnak.

A prioritások indokolása és értékelése külön problémát jelent. Ennek lényege, hogy fel kell szabadítani a szakértőket, akik felbecsülik a kockázat valószínűségét az egyes események fontosságának értékelésével a teljes projekt szempontjából.

Ezt a munkát a projektfejlesztőknek, nevezetesen annak a csapatnak kell elvégezniük, amely elkészíti az értékelni kívánt kockázatok listáját. A szakértők feladata kockázatértékelés készítése. Az egyszerű kockázatok valószínűségének meghatározása után átlag szakértői értékelés megszerzése be kell szerezni az egész projekt integrált kockázatértékelését. Ehhez először kiszámítják az egyes alállomások vagy a szakaszok összetételének kockázatait: működési, pénzügyi, gazdasági, technológiai, társadalmi és környezeti.

Ezután kiszámítják az egyes szakaszok - az előkészítés, az építés, a működés - kockázatait.

Ez a módszer magában foglalja a meghozható megoldások grafikus felépítését. A "fa" ágai korrelálják a lehetséges események szubjektív és objektív értékelését. A felépített ágak mentén és speciális valószínűség-számítási technikák alkalmazásával minden utat kiértékelünk, majd a kevésbé kockázatost választjuk.

Kockázatértékelés

A kockázatkezelésben nincsenek és nem is lehetnek kész receptek. De ismerve bizonyos módszereit, technikáit, egyes gazdasági problémák megoldási módszereit, kézzelfogható sikert érhet el egy adott helyzetben.

A kockázati problémák megoldásában különleges szerepet játszik a menedzser intuíciója és betekintése. Az intuíció az a képesség, hogy közvetlenül, mintha hirtelen, logikus gondolkodás nélkül találnánk a megfelelő megoldást a problémára.

Az intuíció nélkülözhetetlen alkotóeleme a kreatív folyamatnak. A betekintés egy adott probléma megoldásának tudata. A betekintés idején a döntést egyértelműen felismerik, de ez a megkülönböztető képesség gyakran rövid életű. Ezért a döntés tudatos rögzítésére van szükség. Azokban az esetekben, amikor lehetetlen kiszámítani a kockázatot, a kockázatos döntéseket heurisztikával kell meghozni, amely logikai technikák és az elméleti kutatás módszertani szabályainak és az igazság megállapításának kombinációja.

Más szavakkal, ezek a módok a különösen összetett problémák megoldására. A kockázatkezelésnek megvan a maga heurisztikus szabályainak és technikáinak rendszere a kockázatos körülmények közötti döntések meghozatalára 6.

A kockázati döntések heurisztikus szabályai. Kockázatkezelés Piacgazdaságban a termelők, az eladók és a vásárlók egymástól függetlenül, a saját veszélye és kockázata alapján versenyben viselkednek. Pénzügyi jövőjük tehát kiszámíthatatlan és kevéssé kiszámítható.

• Opció egy üzlet
• Vállalkozástan | Digitális Tankönyvtár
• Az allokációs módszer az objektum értékének fejlesztés nélküli levonására szolgál.
• Localbitcoins vk
• Kibocsátói opció és opció

A kockázatkezelés a kockázatértékelés, a kockázatkezelés és az üzleti folyamatok során felmerülő pénzügyi kapcsolatok rendszere. A kockázat különféle intézkedésekkel kezelhető, lehetővé téve bizonyos mértékig a kockázati esemény bekövetkezésének előrejelzését és időben történő intézkedéseket a kockázat mértékének csökkentésére.

A kockázat mértékét és nagyságát valóban befolyásolja a pénzügyi mechanizmus, amelyet a stratégia és a pénzgazdálkodás módszereivel hajtanak végre. A kockázatkezelés ezen sajátos mechanizmusa a kockázatkezelés. A kockázatkezelés alapja a kockázat mértékének meghatározására és csökkentésére irányuló munka megszervezése. A kockázatkezelés egy olyan kockázatkezelési és gazdasági vagy inkább pénzügyi kapcsolatok rendszere, amely a menedzsment során felmerül, és magában foglalja a vezetői tevékenységek stratégiáját és taktikáját.

A menedzsment stratégia alatt az alapok cél elérésének felhasználására vonatkozó irányokat és módszereket értjük. Minden módszernek külön szabályai és korlátozásai vannak a legjobb döntés meghozatalához.

A stratégia segíti az erőfeszítések különböző megoldásokra való összpontosítását, amelyek nem ellentétesek a stratégia általános vonalával, és elhagyja az összes többi lehetőséget. A kitűzött cél elérése után ez a stratégia megszűnik, mivel az új célok egy új stratégia kidolgozását célozzák meg. Taktika - a menedzsment gyakorlati módszerei és technikái egy bináris opciók kereskedése percdiagramokon cél eléréséhez meghatározott körülmények között.

Az irányítási taktika célja az optimális megoldás, valamint a legkonstruktívabb menedzsment módszerek és technikák kiválasztása az adott gazdasági helyzetben.

A kockázatkezelés mint menedzsment rendszer két alrendszerből áll: menedzselt alrendszerből - menedzsment objektumból és menedzsment alrendszerből - menedzsment entitásból.

A menedzsment tárgya a kockázatkezelésben a kockázatos tőkebefektetések és az üzleti vállalkozások közötti gazdasági kapcsolatok a kockázat megvalósulásának folyamatában. Az ilyen gazdasági kapcsolatok magukban foglalják a biztosított és a biztosító, a hitelfelvevő és a hitelező, valamint a vállalkozók, versenytársak stb.

Közötti kapcsolatokat. A menedzsment tárgya a kockázatkezelésben egy olyan vezetői csoport pénzügyi vezető, biztosítási szakember stb. Ez a folyamat csak akkor hajtható végre, ha a szükséges információt megosztják az valódi lehetőségek és módszerek értékük felmérésére és a kontroll tárgy között. Az irányítási folyamat mindig magában foglalja az információk fogadását, továbbítását, feldolgozását és gyakorlati felhasználását. Nagyon fontos szerepet játszik a megbízható és elegendő információ megszerzése bizonyos körülmények között, mivel ez segít a helyes döntés meghozatalában a kockázati körülmények között végrehajtott intézkedésekről.

Az információs támogatás különféle információkból áll: statisztikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi stb. A megadott információk információkat tartalmaznak egy adott biztosítási esemény, esemény valószínűségéről, az áruk iránti igények rendelkezésre állásáról és nagyságáról, tőkéjéről, ügyfeleinek, partnereinek, versenytársainak pénzügyi stabilitásáról és fizetőképességéről.

Az üzleti egységnek képesnek kell lennie arra, hogy nem csak információkat gyűjtsön, hanem tárolja és lekérdezze azokat, ha szükséges. Az információgyűjtéshez a legjobb fájlszekrény egy olyan számítógép, amely jó memóriával és képességgel rendelkezik a szükséges információk gyors megtalálására.

Tanítás és tanulás a középfokú oktatásban

A következő kockázatkezelési funkciókat különböztetjük meg: - a menedzsment tárgya, ahol a kockázatkezelési szervezet tartozik; kockázatitőke-befektetések; kockázatcsökkentő munka; kockázatbiztosítási folyamat; gazdasági kapcsolatok és a gazdasági folyamat alanyai közötti kapcsolatok. Mielőtt döntene a kockázatos tőkebefektetésről, a pénzügyi vezetőnek meg kell határoznia e veszteség maximális összegét e kockázat miatt; hasonlítsa össze a befektetett tőke összegével; hasonlítsa össze az összes saját pénzügyi forrással és állapítsa meg, hogy e tőke elvesztése vezet-e a befektető csődjéhez.

A tőkebefektetésből származó veszteség megegyezik e tőke volumenével, lehet ennél kevesebb vagy annál nagyobb. A kockázatkezelési stratégia a kockázatkezelés művészete bizonytalan gazdasági helyzetben, a kockázat előrejelzésén és annak csökkentésére szolgáló módszereken alapul. Ez a stratégia magában foglalja azokat a szabályokat, amelyek alapján a kockázati döntéseket meghozzák, és az opciók megválasztásának módját. A következő szabályok vonatkoznak a kockázatkezelési stratégiára: - maximális nyereség, - az eredmény optimális ingadozása, - a nyereség és a valódi lehetőségek és módszerek értékük felmérésére optimális kombinációja.

A maximális nyertes szabály lényege, hogy a kockázatos tőkebefektetés lehetséges lehetőségei közül azt az opciót választják, amely az eredmény legnagyobb hatékonyságát biztosítja, minimális vagy elfogadható kockázattal jár a befektető számára. A nyereség és a kockázat nagyságának optimális kombinálására való törekvés az, hogy a menedzser felbecsüli a nyereség megadott opció fordítása a kockázat várható értékeit, és úgy dönt, hogy befektet egy olyan eseménybe, amely lehetővé teszi a várt nyereség elérését, és ezzel egyidejűleg a nagy kockázat elkerülését.

A kockázatos tőkebefektetés döntéshozatali szabályait a megoldási lehetőség kiválasztásának különféle módjai egészítik ki. A legújabb választások között: - megoldás, feltéve, hogy a lehetséges üzleti helyzetek valószínűségei ismertek; - megoldás, feltéve, hogy a lehetséges gazdasági bináris opciós kereskedési diagram valószínűsége ismeretlen, de vannak becslések azok relatív értékéről, - megoldás, feltéve, hogy a lehetséges üzleti helyzetek valódi lehetőségek és módszerek értékük felmérésére ismeretlen, de a tőkebefektetés eredményeinek értékeléséhez szükséges fő irányok ismertek.

Valódi lehetőségek és módszerek értékük felmérésére első esetben meghatározzák az egyes opciókhoz a befektetett tőke megtérülési rátájának átlagos várható értékét, és kiválasztják a legmagasabb hozamú opciót. A második esetben szakértői értékeléssel meghatározzuk a gazdasági helyzet feltételeinek valószínűségi értékét, és kiszámoljuk a befektetett tőke megtérülési rátájának átlagos várható értékét.

A harmadik esetben a tőkebefektetés eredményeinek értékelésére három irány lehet: a a kibocsátó opciója érték közül a maximális eredmény kiválasztása; a minimális kockázati érték kiválasztása a maximális kockázatok közül; az eredmény átlagértékének kiválasztása. A kockázatértékelés kiszámítását és a legjobb befektetési lehetőség kiválasztását matematikai módszerekkel végzik, amelyeket olyan tudományágak tanulmányozzák, mint ökonometria, pénzgazdálkodás, gazdasági elemzés.

A vállalkozói kockázat felmérésében a központi helyet a vállalkozói tevékenység során bekövetkező erőforrás-veszteségek elemzése és előrejelzése foglalja el.

Ez nem az erőforrások felhasználását jelenti, amelyet objektíven határoz meg a vállalkozói tevékenységek jellege és mértéke, hanem véletlenszerű, előre nem látható, de potenciálisan lehetséges veszteségeket, amelyek a vállalkozói szellem valódi irányának a tervezett forgatókönyvtől való eltérése miatt merülnek fel. Ha egy véletlen esemény kettős hatással van a vállalkozás végső eredményeire, kedvezőtlen és kedvező következményekkel jár, akkor a kockázat felmérésekor az egyiket és a másikat egyaránt figyelembe kell venni.

Más szóval, a teljes lehetséges veszteség meghatározásakor a kísérő nyereséget le kell vonni a becsült veszteségekből. A veszteségeket, amelyek vállalkozói tevékenységekben lehetnek, tanácsos anyagi, munkaerő, pénzügyi, időveszteségre, különféle típusú veszteségekre osztani.

Valódi lehetőségek és módszerek értékük felmérésére veszteségek anyagi típusai a vállalkozói projekt által nem előirányzott többletköltségekben, vagy a berendezések, ingatlanok, termékek, alapanyagok, energia stb.

Közvetlen veszteségeiben nyilvánulnak meg. A legegyszerűbb az anyagi veszteségeket ugyanabban az egységben mérni, amelyben megmérik az adott típusú anyagi erőforrás mennyiségét, azaz fizikai súly, térfogat, terület stb.

Ugyanakkor nem lehetséges a különböző egységekben mért veszteségeket összevonni és egy értékkel kifejezni. Nem adhat hozzá kilogrammot és métert.