Az opciók példája. 2. rész – Az opció fogalma és jellegzetességei

Az előző bejegyzésben a termékkör történelmi hátterét mutattam be, most viszont a főcímben feltett kérdésre igyekszem választ adni, hogy mégis mi fán terem az opció.

Ebbe a kategóriába tartoznak többek között például a részvények, illetve a kötvények. Bizonyos megkötések mellett az ezekkel az eszközökkel történő kereskedés könnyen átlátható.

Ha arra számítunk, hogy a részvény árfolyama emelkedik vásárolunk belőle és később magasabb áron eladjuk, ha arra, hogy esik, akkor eladunk és később olcsóbban visszavesszük, ezt nevezzük röviden shortolásnak. Ezekben az esetekben a tranzakció gyakorlatilag azonnal lezárul, a partner megkapja a pénzt, a számlánkon megjelenik az értékpapír.

A fent leírtakkal szemben az opciók, a futures és forward ügylettípusokkal együtt a származtatott termékek kategóriájába hogyan gyűjtsük össze a bitcoint. Ez azt jelenti, hogy ezen termékek árfolyama a hozzájuk kapcsolt alaptermék árfolyamalakulásából származtatható matematikai modellek segítségével.

Az opciók esetében az egyik lehetőség az ban publikált, mind a mai napig használatos Black-Scholes-Merton modell.

Mielőtt további részletekbe belemennék egy példa segítségével igyekszem megragadni az opciók lényegét: Képzeljük el, hogy az elkövetkező héten számos házon kívüli ügyet kell elintéznünk, de így november folyamán az időjárás kellőképpen kiszámíthatatlan, viszont semmiképpen sem szeretnénk megázni. Cipelhetnénk magunkkal az esernyőnket egész héten, de ha nem esik, akkor ez a stratégia felesleges kényelmetlenségeket okoz, vagy fizethetünk valakinek mondjuk Ft.

Pénzügyi oldalon a döntés folyamán azt kell megfontolnunk, hogy mikor járunk jobban; amikor akár egész héten feleslegesen cipeljük az ernyőt, de pénzbeli költségünk nem keletkezett, vagy amikor fizetünk egy összeget, amely garantálja a biztonságunkat.

További szempont a kockázat mértékének a meghatározása, amely történhet például az időjárásjelentés követésével, amely már nyújt valamennyi támpontot az esős napok valószínűsége kapcsán. Ha a példa alapján a biztosítások témaköre ugrik be az Olvasónak, akkor jó helyen jár, a példára még visszatérek, az opciók példája előbb ismerkedjünk meg az opciók felépítésével: Tekintve, hogy a szerződés ebben az esetben egy jövőbeli esemény meg az opciók példája történéséhez kötött, ezért sem az ár, sem a szerződés kimenetele nem bizonyos.

Az utóbbi probléma megoldására egyelőre csak a jóslás, az előbbire viszont különböző matematikai modelljeink vannak.

Opció belső és időértéke, put-call paritás Tanulási célok Ismertetni az opció értékét befolyásoló tényezőket, bemutatni a vételi és az eladási opció értéke közötti kapcsolatot 1. Az opció belső értéke Az opciós díj meghatározása igen fontos feladat, hiszen az opció eladója a díjért cserébe vállalja a veszteség kockázatát.

Ezek működése a gyakorlatban hasonlít egy üdítőautomatához; bedobjuk a pénzt, megnyomunk egy gombot és kapunk egy italt cserébe. Lássuk mik a bemeneteink az opciók esetében, azaz milyen paraméterek határozzák meg az árakat: a tranzakció iránya, azaz opció vétel vagy eladás kiírás az alaptermék árfolyama a strike ár, az előre meghatározott árfolyamszint a szerződés határideje, lejárata az alaptermék várható volatilitása a volatilitás egy adott árfolyam változékonyságának mértéke a kockázatmentes hozam az alaptermék birtoklásából fakadó cash flow-k részvénynél osztalék, kötvénynél kamat Ezen adatok ismeretével már képesek vagyunk az opció árának prémiumának meghatározására, amely birtokában dönthetünk, hogy végrehajtjuk-e a tranzakciót vagy sem.

A téma terjedelme okán ebben a bejegyzésben csak vanilla és európai opciók call és put oldalait mutatom be. Az alábbi táblázat tartalmazza az opciós pozíciók áttekintését.